2012. április 30., hétfő

A pincebogár felemelkedése

Hatásvadász cím, egy életlen képet takar. Ja, legalább a élesség rendben lehetne. De nincs. Hogyan csinálnak éles képeket bogarakról? Nagy ISO és kis záridő? Vagy a makro objektívek gyorsabbak, nagyobb a fényerejük? Vaku? Vagy egyszerűen nagyobb mélységélesség és a kompozíció, ami eltünteti a zavaró elemeket? Az én kezemben leginkább csak az utolsó lehetőség marad.


2012. április 29., vasárnap

Választás

Ma volt időm, de egyhelyben körözésnek tűnik ez a napikép-vállalás... Reggel megörültem a lépcsőrésben kinőtt apró fűcsomónak, most viszont a közhelyes lila virág oldalfényben tűnt szépnek. Így most mindkettő.



2012. április 28., szombat

Gyöngyszemcsék

Bizarr és negédes egyszerre ez a cím, nincs vele különösebb célom, éppen gyöngyvirág volt az asztalon. Az utóbbit állvánnyal tisztábbra lehetett volna csinálni...



2012. április 27., péntek

Ihlet

Csapdában vagyok, mert egyre több ötletem van, ma pl. Andris kavicsait akartam összehozni egy pitypangmaggal (hát azt a súlynélküli magot elhelyezni nem volt semmi), de idő nincs rá, illetve remélem hétvégén jobbak lesznek ezek a napiak, mert ez most egy "valamit csináltam" dolog lett, messze van attól, amire jó érzéssel mondanám, hogy oké.


2012. április 26., csütörtök

Felhő, belülről

Izgat nagyon a virágok makrózása, a pitypangba szinte be lehet bújni, ezt próbálgattam három kép erejéig, rászántam vagy 10 kemény percet. Ezzel rengeteget lehetne játszani...


2012. április 25., szerda

A Mars holdja

Ez is a mécsestartó, gondoltam, hogy kicsire vett rekesszel valami tájat lehetne levenni, de végül ide jutottam, mert ez szabadabban asszociálható, mégha látszik is, hogy makró.


2012. április 24., kedd

Vörös kő

Ez egy amolyan vörös kőből kifaragott mécsestartó, közelről. A sötétben világító sziluettjét akartam, de ahogy ráközelítettem a valami csillagászati ködök ugrottak be, úgyhogy ez most így marad. Majdnem minden cuccban, amit találok naponta, egyből újabb lehetőségeket fedezek fel...

2012. április 23., hétfő

Itt az tetszik... 1000D

Elkezdem írni a tetszős helyeket, mint a tetszős képeket. A címben az lesz, hogy "itt az tetszik", a tag pedig "átvett hely", erre nem tudok jobbat, csak hogy legyen valami kapocs az ilyen "idegen " anyagok között.

Az első nem a legfontosabb, sőt nem is a legsűrűbb blog, de valami miatt nagyon hangulatos nekem. Szerviz és valószínűleg azért is, mert szerettem én is szétszedni a dolgokat, a mechanikához is van közöm valamennyi, tehát élvezettel olvasom a javítási naplóbejegyzéseket. Itt: Ruzsa János "canonrepair" blogja. Ebben a bejegyzésben éppen az ezerdé dicséretéről ír.



Olló meg cérna


2012. április 22., vasárnap

2012. április 21., szombat

Eperke


Ez azért tetszik... elszórt fény

No, ez nagyon gyanús volt, hogy nem festmény/grafika-e félig, de Gintaras Kasperionis honlapján látszik, hogy nem az, mert körbe van rakva hasonszőrű fotókkal, amik illusztrálják a havas síkságot is. De szinte képregényes a hangulata. Itt találtam.




2012. április 20., péntek

Későn

Későn végeztem a dolgozóban, mobilos ez is.


2012. április 19., csütörtök

Szerda este

Nincs benne egy kis szomorúság, magányosság, hétköznapiság?


2012. április 18., szerda

Ez azért tetszik... homorít

Van, valami nagyon átélhető kacérság vagy nőiesség vagy könnyedség, légiesség, ahogy a mindenfelé menő csíkokkal, élesen, ilyen lazán hajlik hátra a hölgyderék. Közben más elmosódik, de hol is lehetne, ilyen élmény, mint ott? A black-and-white tumblr-es helyről, ezek sokszor tetszenek, de igaziból innen.


Fekete növény


2012. április 17., kedd

Puhaság

Vacsi után besütött a nap az üvegtéglákon, a Zenites Helios lencséken keresztül klasszul elhomályosodott fények voltak, Ildi viszont nem szeretné, ha személyek jelennének meg itt a családunkból, úgyhogy sajnos most nem ilyen kép jön. Béna dolog, de egy plüssállat maradt a gyereklerakás, angolgyakorlás, pénzügyezés utáni pizsamás fényképezés idejére.


2012. április 16., hétfő

Szédülés

Délután már felkeltem, de eléggé szédülős volt.


2012. április 15., vasárnap

Ágyban

Rég voltam lázas, bár ez már érett, ki kellett volna feküdnöm korábban. Hát a szombatot majdnem végigaludtam.


2012. április 14., szombat

Tea

Pénteken egy teaházban. Későn értem haza, ezért mobilos.


2012. április 13., péntek

Absztrakt

No, a tegnaptelőtti gyűrt képem nem tölt el nyugalommal semmilyen szempontból, gondolkodtam is rajta, hogy valami kidolgozósabb képet kéne rittyenteni mára, de eléggé legyűrtem magam estére a családi teendőkkel, hogy nemet mondjak rá. Az mindenesetre jó, hogy két tervem már van hétvégére, mondjuk csendéletesek, de legalább van elképzelésem, mivel bíbelődjek. Nem csak a szembejövő ötletek.

Ez a mai mondjuk eléggé szembejövő volt, a tea a lábos alján, benne a merőkanál, tükröződve a lámpa. Végülis absztraktnak absztrakt, de mintha a határozottabb kontúrok hiányoznának, így egy kicsit csalás, hogy minden homályos kép lehet absztrakt.


2012. április 12., csütörtök

2012. április 11., szerda

Gyűr

Ez is valami próbatanulmány lehet esetleg, alig próbálkoztam vele, pedig van a redőkben lehetőség.


2012. április 10., kedd

Épített környezet

Izgalmasak ezek a látszóteres leckék, ez épített környezet feladaton gondolkodom egy ideje: nagyrészt körbevesz, ha kimozdulok - mit lehet, érdemes belőle megfogni? Nézegetem a képeimet, amiket még nem raktam ki, volt egyszer, hogy a Jászai Mari térnél fotóztam naplementében, ebből iderakok hármat, ami blogra kirakható.

Az elsőnél azt látom hibának, hogy megvágott érzését kelti. Tök jó lenne alatta a víznek a tömege, úgy, hogy a sűrű apró elemekből összeálló íves formák ne vesszenek el a többi szereplő között. De itt nincs ez így.


A második elég tiszta és arányos, de inkább tárgyfotó, mint építészet. Vagy a szélén van legalábbis.


A negyediknél lejebb kellett volna menni a nézőponttal és az autók tetején az erős fény-sorozattal megtámasztani az országházat. Így túl távol vannak egymástól.

Húsvét reggel




2012. április 9., hétfő

2012. április 8., vasárnap

Ez azért tetszik... ugrás

A finom, fókuszált összhatás. Szép is, szédítő is, finom is, beszűkült is. Három dollárért árulja David Olkarny a két megapixeles fájlt.


Szürke feltámadás

Húsvét van, a fűtéscsövön először lógnak kifújt-kifestett tojások.


2012. április 7., szombat

Gerinc

Ez is esti, utolsó eszembejutós helyzet, azt hittem jobban sikerül, mondjuk kisérletezni lehetne rajta biztos, az árnyékokat biztos lehetne variálni. Egy fény-árnyék ötletalap talán.


2012. április 6., péntek

Önportré

A látszóteres lecke miatt kísérleteztem még ezzel a dologgal, és talán még van ötletem, hogy hogyan lehetne kihozni még belőle többet, de szerintem én már nem sokkal többet tudnék hozzá tenni.

Az alapkoncepció az volt, hogy megoldjam a leckét, aminek a címe: "önportré arc nélkül". Volt több ötletem, de ez a tükrös valamiért megtetszett. A leadott képen (itt látható) végül négyszer is látszom, pedig csak kettő képre számítottam. Az előtérben szemből, aztán a tükörben hátulról, persze elég kis és életlen részekben. De az obiban is tükröződik az arc, sokkal élesebben, két felületen is. Viszont pont azért, mert több visszaverésre is alkalmas rétegen megy ott keresztül a kép, nem nagyon hiszem, hogy azt a kicsi alakot élesíteni lehetne.

Nyöző mondta, hogy ki lehetne takarni a hátteret és derítőlappal az arcra több fényt tenni. Ezt próbáltam, de a 60x80 cm-es lap nem takarja ki az egész képet, amit a domború lencse képes összehozni. Ráadásul kihívás megcsinálni egy manuális lencsével, közgyűrűvel úgy, hogy előre belőjem, hogy az élesség hol legyen, aztán odaüljek... Úgyhogy itt ezzel meg is álltam, ezzel kicsit koncentráltam a kis portréra, sokkal jobban ki van így emelve (ez egy fekvő kép volt és most a magassága lett az eredeti rövid oldalának hossza) és az is tetszik, ahogy a közgyűrű miatt elfolyik a gép kontúrja.


Három pötty

Egyszerű téma. komoly kihívás jó képet alkotni. Ezt pedig nehéz megkerülni, ha naponta foglalkozom vele, mert valahogy összeérnek a dolgok, nem mindig újrakezdődnek.


2012. április 5., csütörtök

Ez azért tetszik... álompillanat

Az eredeti címe szerintem eléggé illik hozzá, a naplemente is álomszerű kissé és a pillanat sem valóságos. Persze, tudni, hogy ugrás közbeni pillanat, de az érintés, a nemlétezőhöz hozzáérés ott van benne nagyon. Nekem. Innen jött a kép: Kálló Péter.


Az étel útja a kanálig

Krumplifőzelék és sült kolbász.


2012. április 4., szerda

Kezdemények

Válámi ván, dé ném áz igázi! Igen, ez tökéletesen illik ide. Kezdtem végignézni a még nem kirakott fotózásokat és nagyon szegényes a kínálat. Veszem elő azokat, amikről azt gondoltam, hogy, na, ez biztosan sikerült valahogy. De annyira gagyik, hogy csoda. Valami forma volt ott. De hogy hogy nyúlok hozzá? Mit csinálok vele? Halálos sejtés szinten van a dolog. Mindegy, kirakom ide, mert most ez van, ilyen szinten űztem decemberben.

Az elsőnél nagybátyám régi Renault 4-esére nosztalgiáztam. A fal sokkal sárgább volt, de szerintem így egy kicsit retro-barna lett, ez jobbnak tűnik.


A másodiknak lehetne a címe, hogy hajnalban az állomáson. Nem az igazi, túl sok és túl kevés.


A harmadik pedig egyszerűen életlen.

Időutazás

Rájöttem, hogy egy éve van meg a fényképezőgép. Néha nem árt visszanézni, ez most ilyen. Amúgyis éppen mostanában gondolkodtam azon, hogy elkezdjek egy 365 napos projektet, ez most tényleg jó alkalom lett volna erre. De lecsúsztam róla. Mert 30-án fényképeztem vele először, de az már elmúlt három napja. Úgyhogy ennyi késéssel indul a maraton. Amikor ez eszembe jutott este, akkor az órát láttam meg - miért ne lehetne ez? Kíváncsi leszek mi jön majd ki ebből, amikor idő kevés és gyorsan kell kreatívnak lenni. Szerintem csak jó lehet... :)

Ebből konkrétan nem láttam meg most a feldolgozásnál a jó alapanyagot, jellegtelen dolog, talán ez a legtöbb, amit ki tudtam hozni belőle. Ja igen: akkor minden nap az előző nap készültet rakom fel.