2012. október 31., szerda

levelek és emberek

Túra Fallóskútra, remek fényes erdő, levelek a havon, katolikus kegyhely képek perspektívával és napsugarakkal, én szokatlanul nézek, aztán a szobában gőzölög a tea és besüt az árnyék.










2012. október 30., kedd

2012. október 29., hétfő

Közel és távol

Köd és hideg. A mohák szeretik.


2012. október 27., szombat

Rejtett sarok

Tegnap totálisan kihagytam a fényképezést. Majd helyrebillen. Ha még nem billent volna helyre.


2012. október 25., csütörtök

Kupac

Erre már csak ezt lehet mondani: egy rakás...

Mentség nincs, de írhatok valamit. Későn értünk megint haza, ittam és nagyon lefekvés előtti agyam volt, a koncepcióktól olyan távol voltam, mint egy hóvirág a sivatagtól.

2012. október 24., szerda

Hosszan elnyúlt

Már majdnem éjfél volt.


2012. október 23., kedd

2012. október 22., hétfő

2012. október 21., vasárnap

Pomázi ágbog


Természet. Fotó?

Legutóbbi, szabadnapomon délelőtt megint Gödön voltam. Egyáltalán nem éreztem tartalmasnak a fotózást, talán azért is mert ugyan itt voltam év elején is és fantáziátlanul nem láttam újat, de talán azért is, mert tudtam, hogy több idő és talán jobb hely is kellene ahhoz, hogy meghaladjam a saját szintemet természetfotóban. Nem hinném, hogy annyi időt szánnék rá valaha is. Emögött viszont inkább döntés van, mint kényszer, mert izgalmasabb már számomra egy csendélet vagy egy portré, mint egy madárfotó. Lehet, ez majd megint megváltozik egyszer.

Elhagyni nem hinném, hogy fogom, mert jó bandukolni és molyolni a levegőn, nem tud veszteni a fontosságából a természet. Sőt. :)

Most végre összehoztam egy olyan egymásramásolós fa-képet, amikor körüljártam a magányos fát és a 17 képet kicsit variálva egymásra raktam, úgy, hogy a vége egy álomszerű, nem valóságos fát mutat. Érdekes lett.


Ezek meg a rostán fennmaradt fotók:











2012. október 20., szombat

Élesség

Hiányzik az állvány.


2012. október 19., péntek

2012. október 18., csütörtök

A halott táncolt

Ezen a napon nem készítettem fényképet. A mobil nálam volt, lehetett volna egy távoli nagylátószögű elmosódott képet iderakni. De nem. A koncert zsigeri élmény volt, gondolom nekem azért is, mert jó régről ismerem őket és egy idő után a személyiségükből is felszippant az ember, amikor pedig 100 méterre tőle fizikailag is ott vannak - a lelki/szellemi átélésről nem is beszélve - nos az megfogott a gyomrom alatt. Vigyorogtam mint a tejbetök, nagyon örültem nekik.

Itt egy video a mostani turnéról, tehát Lisa így néz ki és így énekel, és a könnyeket ugyan nem láttam élőben, de a hangjában ott volt.

Ez meg Brendan Perry hangja:
Ezek meg képek az időben, ha már fotós helyen vagyok.

2012. október 17., szerda

Punks not dead

Ez többet kívánna, másképp, de ennyi jutott.

2012. október 16., kedd

Mákos formák

A jelek szerint ki kell mozdulnom a konyhából.


2012. október 15., hétfő

2012. október 14., vasárnap

2012. október 13., szombat

A három jóbarát

Zsiráfnyak, Dudvahas és Motoszka egyszercsak találkoztak az avarral borított konyhaasztalon. Háromszor is meggondolták magukat. Negyedszerre aztán megtáltosodtak, és uccuneki haddelhad, elszaladtak az agyam legtávolabbi csücskébe. Ott aztán felkutatták Kákalaki Akkát, a nagy molytérképészt. Nehéz volt megtalálni, mivel egy üvegbúra alatt ült, ami viszont körbe volt véve egy 3941 méter magas heggyel. Sokáig tartott, mire kiásták a hegy alól. Annyira, de annyira sokáig, hogy a kakas bizony elkiáltotta a reggelt. Nem volt mit tenni... tovább ástak. Ekkor valami azt súgta, hogy ennek nem lesz jó vége. Nem is lett.


2012. október 12., péntek

2012. október 11., csütörtök

2012. október 10., szerda

Mégsem Japán


Ez azért tetszik... minimál

Igen, az összeszorított téma miatt. A nagyon összeszorított téma miatt. Abban zseniális nekem, hogy rávesz arra, hogy kibogozzam a képet. Nem érdektelen azzal, hogy nem mutatja meg magát eredeti alakjában. Nem túl kevés és nem ellustítóan sok.

Az ágak is fontosak, egyrészt alap, hogy mekkora és hol, mi, másrészt kontraszt és kérdőjel is.

Innen: gellér simon | photography.


2012. október 9., kedd

Piros maradék


Ez azért tetszik... körbejárás

Ez nagyon megfogott akkor, amikor először láttam és nem ereszt azóta sem, legutóbb Gödön csináltam is egy körbejárást egy fáról, nem tudom mit lehet majd kihozni belőle, majd meglátjuk.

Szóval ez a kép azért tetszik, mert benne van az egy is és az általános is. Nagyon fura a hangulata, szellemes, kicsit elrugaszkodott, meditáló is... Szerintem városban is lehetne hasonlót csinálni, nem csak természetes dolgokkal, hanem érdekesebb lámpaoszlopokkal is.

A cikk az 500 Photographers oldaláról van.

2012. október 8., hétfő