Az első három ugye a karikákra ment rá, érdekes hatása van a kombinált képen a többszörös, karikából sokszögbe átmenő alakzatoknak, nyilván tárgy-fényképezésnél lehet érdekes, mert a manuálisan tekerendő rekeszgyűrű leginkább mozdulatlan dologhoz jó.
Az élességnél az első kettő (nagy és kis rekesz) kép után azért van még kettő kombinált (változó rekesz), mert rájöttem, hogy nagy rekesznél több fény jön be, ezért nem reális, vagy egyensúlyos, ha az egyes rekesz-értékeken egyforma időt hagyom nyitva a zárat: nagy rekesznél kevesebbet, kicsinél többet kell, hogy az úgy kapott kép egyenlő fényt vessen a szenzorra.
Nincs ötletem mikor kaphatnak ezek az elemek komoly szerepet, elég ritka lehet az ilyen, talán valamilyen eleve homályos tárgyú képnél, vagy ahol a láthatóság főszereplő valahogyan és arra van hatással ez a cucc. Mindegy, csinálni és kísérletezni jó volt.
A sokszögek a rekesz lamellái miatt vannak. Ha pl. a 18-55-öt is próbálgatod ilyen téren (azt hiszem neked is van ugye), akkor nézd majd meg f7.1-en. A legszebb rajza ott van az objektívnek, és ha meglesed az életlen képeken a köröket, akkor ott a leginkább körközeli -- leszámítva persze az ajtóablak nyitva van helyzetet, azaz a full rekeszt.
VálaszTörlésMég pár szót belelocsogok, aztán max. kitörlöd:
VálaszTörlésa tág blende valóban több fényt ereszt be, hiszen ilyenkor az objektív szabad nyílása nagyobb. Nagyobb ablakon több fény jön be. :)
A rekesz/blende fogalma amúgy éppen ezt adja meg. Gyakorlatilag az f utáni szám azt mondja meg, hogy a objektív belépő nyílásának átmérője hányszor van meg a fókusztávolságban. Ez azért érdekes, mert így tulajdonképpen azt mondod meg a számmal fókuszfüggetlenül, hogy az érzékelőd felületére mekkora fénymennyiség jut. Egy kétszer akkora szabad nyílás felülete 4x nagyobb így ha a fókusz azonos akkor 4x annyi fényt juttat az érzékelődre.
Ha nem a belépőnyílást hanem a fókusz növeled a duplájára akkor a bejövő fény ugyanannyi, de a keletkező képet növeled 2x akkora méretre! Ez ugye azt jelenti, hogy egy tárgy felülete 4x akkora lesz az érzékelőn, vagyis a bejött fény ennyivel nagyobb felületre osztódik szét, így egy pixelre negyedannyi jut belőle. Ha ugyanannyira fényes képet akarsz akkor ebben az esetben többet kell expózz.
Ha egy egész blendényit zársz az obin, pl. f5,6-ról f8-ra akkor a kevesebb fény miatt dupláznod kell az expóidőt (azonos iso mellett). Ha f5,6-ról nyitod a blendédet f4-re akkor felezheted az expóidőt. Nyilván az első esetben nagyobb tartományban lesz élesebb a kép, a második esetben pedig kisebben.
Tehát 1 egész blendényi zárás/nyitás mindig duplázza/felezi az expóidőt.
Az érzékenység úgy jön bele a képletbe, hogy az ISO érték duplázása éppen úgy hat mintha 1 blendényit nyitottál, vagy feleakkora expóidőt használtál volna a fénymennyiséget illetően (nyilván a mélységélességet az ISO nem befolyásolja, az csak a rekesz/blende fgv-e)
Ezek fényességre ugyanolyan képet adnak, de más más mélységélességet kapsz.
1. f5,6 1/100s ISO100
2. f8 1/50s ISO100
3. f8 1/100s ISO200
4. f11 1/50s ISO200
Ha egy portrét ki akarsz hátterezni jól jársz a tágabb blendével, de ha pl. elmosott vízesést akarsz akkor leszűkíted a blendét hogy a gép hosszabban lőjön de még ne égesd ki a képet.