Az eredeti címe szerintem eléggé illik hozzá, a naplemente is álomszerű kissé és a pillanat sem valóságos. Persze, tudni, hogy ugrás közbeni pillanat, de az érintés, a nemlétezőhöz hozzáérés ott van benne nagyon. Nekem. Innen jött a kép:
Kálló Péter.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése