Első makrók

Zsebpénzem előlegén vettem egy közgyűrű-sort és az augusztus eleji balcsis nyaralásnál próbálgattam a fogását. Érdekes világ ez, bár azt hiszem könnyű terepet fogtam ki így az elején: olyan nagy tuja volt a fő terep, ami elég ritkás volt és nem sötétségben állt, vagyis nagyon jó "lyukacsos fény" tudott lenni majdnem bármikor. Szép kerek fénypöttyöket lehetett varázsolni. Messze vagyok még a jó kompozícióktól, de ez a makrózás ideális erre, mert lehet variálni, nem ugrik el és sok formát fel tud deríteni az ember, több a lehetőség egyszerűbb, elvontabb, szokatlanabb alakokra is. Azt mondjuk hamar megtanultam, hogy milyen nagy ellensége a makrózásnak a szél...

Utcánkból

A kapu elől látszott ez a kép, azt hittem jobb lesz, mert a villanyvezeték pont átlósan ment, a felhők szépek és valami alapot is adnak a háztetők, de annyira nem lett jó, mint elgondoltam. Ja, nem csak a gondolat tudja eldönteni, valami érzés is kell hozzá.

Fehérvári napos vasárnap

Edzőtábor szünetében igyekeztem felderíteni a várost, de elég kihalt összkép maradt meg bennem, hideg sörrel, sivár napsütéssel, témakereső fáradtsággal. Utólag jobbnak tűnnek a képek, mint akkor.

Fel hő

Ser

Tök egyszerű és mégis tetszik. Gondoltam, hogy az lehetne a címe, hogy tartalom és forma, mert mindenkinek van asszociációja a sörösüveg formája láttán, annyira jellegzetes, de nem akartam a kép helyett beszélni.

Dózsa

A Dózsa György úti metrómegálló környékéről visszafele kerültem egy háztömböt, mert volt annyi időm és próbáltam témát találni. Illetve a Westend tetejéről. Klassz elhagyatott, iskola-után-csókolózós placc, rálátással a sínekre. Idő kell mindenhez.