Gyakorlat

Próbálgatom a lehetőségeket és az ízlésemet, egy júniusi dobogókői kirándulás pár képén. Nem igazán jól sikerültek, szerintem tök átlagos kirándulós képek, próbáltam rajtuk igazítani úgy, hogy technikailag és tartalmilag is jobbak legyenek. Amikor Ildi meglátta a kidőlt fatörzses képet azt mondta, hogy neki jobban tetszik az eredeti, azon legalább van zöld... Hát, első lépések ezek, de legalább gyakorlom. Ilyen volt, ilyen lett felállásban.

Feldolgozás

Bár inkább csak gyakorlat, hogy vajon milyen Lightroom-os eszközök illenek a képhez. Gyakorlásnak jó volt, de a képek közül csak a varrós tetszik, az is tán azért, mert legalább ember van rajta. Na majd következőleg... Ezek még egyébként három hónappal ezelőttiek, úgyhogy lesz mit pótolni, csak időm legyen rá.

Felelősség

Felelősség

Ahogy visszaemlékszem a pécsi ereszdelahajam bulin készített fotókra, egyre inkább azt gondolom, hogy legközelebb nem fogok ilyet fotózni. Nyilván volt, aki örült később a fényképeknek és (legalábbis amennyire tudom), nem lett abból gond, hogy kellemetlenséget okozott volna a (nem létező) nyilvánossága, de a célja eléggé az volt, hogy "gyakoroljak". Én jól éreztem magam, de simán lehet, hogy mást zavart... Bár nem látszott rajtuk - amit mondjuk nem csodálnék, ha nem vettem volna észre félig részegen.

No mindegy, a felelősség kapcsán jutott ez eszembe, amit a WTC 10 éves évfordulója kapcsán előszedett fotók dömpingjében talált képaláírás hozott felszínre. Ezen a tornyok építésekor készült képen egy hajléktalan is szerepel és a szerkesztő úgy látszik fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a fotózás után a fényképész vásárolt neki egy sonkásszendvicset...

Ez pedig rögvest idekapcsolta azt a megrázó keselyűs képet... Nem tudom igaz-e, de azt is olvastam, hogy Kevin Carter nem segített rajta.

És ehhez a felelősség-WTC pároshoz hozzájött még egy kép, illetve sorozat, aminél a végszó valami olyasmi, hogy ilyet (ilyen szörnyűségeket?) eddig csak máshol, más országokban látott a riporter, most viszont a saját otthonában... Hát no comment.

Pizza és cseresznye

Próbálom behozni a lemaradást, most csak válogatok, feldolgozás nélkül, családi eseményekből éppen, mert az van soron a mennyiségben: egyszer pizzasütés, egyszer cseresznyézés anyáméknál. Utóbbi remekül sikerült, régimódi, kellemes nagyszülős happening volt.

Szöveg

Hogy ez mekkora szöveg!

"A photographer wishes to share what he sees by capturing it into an image. So there are no superior or inferior photographers, but only unique photographers."

(innen)

Leadás

Tegnap leadtam a három képet, amit a Lehel-csarnokos pályázatra szántam, próbálom elengedni gondolatban a helyzetet, kiváncsi leszek a kiállításra. Amúgy emg jó lesz látni (ha átmegy az előzsűrizésen), a saját képeimet kiállítva. Reggel a foto.hu-s üzletbe mentem, akik hírdették magukat 1 órás, 750 forintos 30x45-ös előhívással, de a várandós hölgy még csak nem is sajnálkozott láthatóan, amikor közölte, hogy olyan már nincs, csak másnapra lehet. Akkor megfordult bennem, hogy le sem kéne adni, időt és pénzt is spórolhatnék... Egy kolléga ajánlotta a Pálvölgyi boltot a Westend-ben, ami még közel is van a csarnokhoz. Elég volt email-en elküldeni, amikor pedig elmentem értük, volt keretük is, egy 20 percig el is molyoltam ott a pultjukon (megengedték), a beleapplikálással, sőt még a papírvágójukat is odaadták. Tök normális, segítőkész hozzállás, a képeknek is szép színük lett ránézésre és a szolgáltatás időtényezője is nagyon okés volt. Duplája ugyan (1300), de benne van. Na, imhol a képek.


"Csarnok utca"


"Kezek"


"Adni és kapni"